Július végén portálunk alaprendszerét támadás érte, ezek a támadások az utóbbi időben eléggé elszaporodtak, így úgy döntöttem, új rendszerre viszem át a portált. A korábbi e107 helyett mostantól Drupal-t használunk, másabb az eddigi rendszernél, meg kell még szokni.
VÁLTOZÁSOK A RENDSZERBEN:
Újraindultunk
Este a konyhában
- Hamarosan itt lesznek, Anna.
- Hiába jönnek. Már késő.
- Tudtad, hogy egyszer meg fog történni.
- Tudtam.
- Mégis belevágtál. Belevágtunk. Itthon maradtam veled.
- Azt akartam, hogy mellettem legyél.
- Most már bánod?
- Nem bánok semmit.
- Nem is haragszol?
- Nem haragszom. Így kellett lennie. Ne sírj!
Kandalló mellett, hidegben
Roppan a tűz, reccsen a fa,
A parázs forrón pattogzik.
Zárt ajtó és vaskerítés,
Ahol az öregúr lakik.
Ott ül ma is a tűz előtt,
Némán újságot olvas.
Majd kotor egyet a tűzön,
Megremeg kezében a vas.
"Halálra fagyott egy férfi" -
Apró betűs cikk hirdeti.
Otthon
Megvetettem anyám ágyát. Hullámzott a hófehér paplan, a csipkés párna gombjain megcsillant a fény. Nagyon vártam haza őt. A levegőben szállt a por.
Baba
Megint péntek van, most kezdődött a műszakom, és ma este is tízig vagyok benn, mint általában. Azt várom, hogy eljöjjön a hét óra. Ilyenkor ugyanis mindig betoppan a Piros Kalapos Nő. Na, nem mintha tetszene, vagy ilyesmi, de minden este hétkor eljön és játékot vesz.
Ne vessetek meg
Üzenem az otthoniaknak,
Ne feledjetek,
Míg ki nem mondom,
Meg ne vessetek,
Még nem írom,
Rendszertelenül
Csodálkozom magamon,
hogy újra írni kezdtem.
Sokan hitték, feladom,
De én mégse tettem.
Csodálkoznak rajtam,
hogy mégis küzdök,
Csepp-csepp
Csepp-csepp...Csepp -csepp...Csepp-csepp...
Ülni egy szobában egyedül...
Pirkadatot nézni merengve...
Hallgatni, ahogy egy tücsök hegedül...
Csepp-csepp...
Kihalt házban ébredni mindig...
Csendben várni a csodát...
Semmitmondó csók izzik...
Kongó, kihalt a világ...
Csepp-csepp...
