Ausztriai állások

Ausztriai munka után találkozás itthon

Nemrég egy kisebb kiállításon jártam, ahol az én műveim közül is kiállítottak egy párat. A tárlat a társadalmi problémák sokféleségét ölelte fel. Nagyon sok meghökkentő művet láttunk, de voltak elgondolkodtatók is, abban az értelemben, hogy felhívták a figyelmünket olyan mindennapi problémákra, amiket már természetesnek vettünk. Tehát, mondhatnánk, hogy szellemi feltöltődést jelentett az a pár óra, amit a galériában töltöttem.

Egy kedves, régi kollégámmal is találkoztam, akivel ugyan már régóta nem beszéltünk, nem tartottuk a kapcsolatot, de kölcsönösen tiszteljük egymás munkásságát. Legalábbis én az övét mindenképpen, de megnyilatkozásaiból azt szűrtem le, hogy ő is hasonlóképpen vélekedik rólam. Még évekkel ezelőtt sokat találkoztunk többféle fórumon, de utána ő kiköltözött Ausztriába, mert felesége ott talált megfelelő állást. Még akkoriban mesélte, hogy eleinte a tiroli állások között nézelődtek, de végül egy ausztriai munka mellett döntöttek. Emlékszem, akkor még a gyerekei nagyon kicsik voltak, most már – ahogyan a fényképekről láttam, és ahogyan mesélte – ők is megnőttek. Mindketten egyetemisták.

A kiállítás egyébként nagyon jól sikerült, a sajtóban is viszonylag pozitív és vizsonylag nagy visszhangot kapott. Az újratalálkozás pedig különösen széppé tette számomra ezt az eseményt.

Ausztriai állások
Ausztriai állás