Ilyen nem csak a mesében van.

Mióta gyermekem van, teljesen ki vagyok képezve a mesék világából. Nagyon törekszem arra, hogy egy este se teljen el úgy, hogy ne meséljünk valamit. Sok szaklapban lehet olvasni, hogy mennyire fontos, hogy ne csak a tv előtt ülve találkozzanak a gyerekek történetekkel, hanem szóban is halljanak meséket, mert ez óriási mértékben fejleszti a gondolkodásukat és a képzelőerejüket.

De arra gondolt már valaki, hogy a mesélés nem csak a gyerekeknek segíthet, hanem a felnőtteknek is?

Én speciel nem gondoltam bele, hogy a gyerekemmel eltöltött kellemes időn kívül mást is nyerhetek abból, ha mesélek.

Legtöbbször kifejezetten bugyuták a történetek. Elhiszem, hogy ez az 5 év alattiaknak szórakoztató, de nekem nem igazán ugorja meg az ingerküszöbömet az esetek többségében, maximum negatív irányban.

Elkezdtem már tudatosan válogatni meséket. már a gyerek kicsit nagyobb, biztos vagyok benne, hogy érti is, amit beszélek neki, így arra gondoltam, előnyére válhat, ha olyan történeteket hall, amiknek valóban van értelme, és esetleg némi kis nevelő jellege, tanulsága.

Elmentem a könyvesboltba, és célirányosan az eladótól kértem, ajánljon nekem olyan mesét, ami a gyerekemnek az agyát nem rombolja, hanem fejleszti, tanítja.

Így bukkantam rá egy sorozatra, ami kornak megfelelőn mutat be fontos, tanulandó viselkedési formákat, szokásokat, tevékenységeket a gyereknek. Megvettem belőle a biliset meg a fogmosósat, mert jelenleg ezzel a két elég nagy kihívással küzdünk. Reméltem, hogy mivel nagy rajongója általában a mese szereplőinek, ez is hatással lesz rá, és ha látja, hogy a kis víziló a bilibe pisil (?), akkor neki is nagyobb lesz a kedve.

A hatás nem maradt el, a bilizéssel a könyvnek köszönhetően sokkal nagyobb eredményekkel haladunk, így belekezdtünk a fogmosósba is. Olvasgattuk sokat a történetet a kis zsiráfról, akinek hű, de nagyon megfájdult a foga, mert hiába mondta neki az anyukája, nem mosta rendszeresen és elég alaposan. A gyermekemet lenyűgözte a történet, élvezte, de inkább nevetgélt a rajzokon, mint hogy óriási kedvet kapott volna a fogmosásra. Ellenben anya (én) már sokkal jobban elgondolkodtam a történetet olvasva, hogy mikor is voltam utoljára fogorvosnál. Tudom, hogy van 2 rossz fogam, már nem tegnap óta, de mivel nem fáj igazán, így nem törődtem vele, csak eléldegéltem így, gondolván, majd egyszer megcsináltatom. Mikor az embernek gyereke lesz, ő mindenképpen háttérbe szorul, és ilyen apróságokkal, mint a rossz fog, csak akkor törődik, ha már nagyon muszáj.

De ez a mese most ráébresztett arra, hogy nekem kell jó példát mutatnom a gyerekemnek, mert ha én nem foglalkozom ilyesmivel, eltanulja, és majd később ő sem fog. Szóval elhatároztam, hogy el fogok menni fogorvoshoz.

Szerencsére nem nagyon kellett keresgélnem, mert a férjem nem olyan felelőtlen, mint én, és rendszeresen jár szűrésre meg fogkőleszedésre, és nagyon, de nagyon szuper a fogorvosi csapat abban a rendelőben, így nem késlekedtem, bejelentkeztem.

Már az gyanús volt, hogy a problémám felvázolása után az első szó a panoráma röntgen volt. Ebből már azért sejtettem, hogy a tüneteim valami nagyobb problémát feltételeznek.

Eljutottam nagy nehezen az orvosig, ahol persze kiderült, hogy a két rossz fogamat nem lehet megmenteni. Nem híve a doki a foghúzásnak, de akkora a baj, hogy magától is előbb-utóbb kiesne, így megkímél attól, hogy esetlegesen a következő almában hagyjam a fogam, ráadásul így esélytelen, hogy a többi is melléromoljon.

Persze, a kihúzott fogakat érdemes időben pótolni, hogy ne deformálódjon az állkapocs, valamint enni is könnyebb és esztétikailag is jobb, ha van az embernek mindenhol foga.

Egy implantátum  nem olcsó mulattság, hát még kettő, nem dicsért meg a doki a fennálló helyzet miatt. Azt mondta, ha időben jöttem volna, megelőzhettük volna ezt a helyzetet, így szigorúan megígértem magamnak, hogy soha többé nem leszek ilyen felelőtlen, és nem hanyagolom el a fogaimat. De most ezt meg kell oldani, és úgy döntöttem, nem halogatom, belevágok.

A kezelés, köszönhetően a profi csapatnak, egyáltalán nem fájdalmas, maximum kicsit hosszadalmas. Titán ötvözetből készült gyökérrel dolgoznak, így kizárt az allergiás tünetek előfordulása, jó minőségű, korrekt munka. Már nagyon várom, hogy készen legyen, és visszakapjam a teljes értékű fogsoromat. Arra is megpróbálok nagy hangsúlyt fektetni, hogy a gyerek is végigkísérje a folyamatot, és szépen fogok neki erről mesélni, hogy ne fejlődjön ki benne a fogorvosoktól való félelem, érezze, hogy ez fontos, a szánk higiéniája kihathat a közérzetünkre és az általános egészségünkre.

Beszélgettem erről anyukatársaimmal, és ők is tökéletesen egyetértettek a hozzáállásommal. Ez nagy dolog, mert manapság nagy divat a szülőknek minden témában vérre menő vitákat vívni. mindenki jó szándékból próbál okos lenni, de sokszor elég idegesítő a semmiről vitatkozni. Most viszont szerencsére nem kellett, sőt sok anyuka barátnőmet rá is tudtam venni, hogy ő is menjen el egy fogászati kontrollra, majd meséljen róla jó kedéllyel a gyereknek.

Szóval beváltak ezek az új típusú mesekönyvek, nem csak nekem, de a gyereknek is. Jobb kedvem van azóta mesélés közben, mert tudom, hogy sokkal több az értelme, mint a gyermekem szórakoztatása. Most értettem meg igazán, miért is hasznos ez a tevékenység, és boldog vagyok tőle, hogy minőségi módon, átgondoltan és tudatosan tudom folytatni.

Kíváncsian várom, milyen hatással lesz ez a gyermekemre, és arra is, hogy a barátaim gyerekei, a szüleik viselkedésváltozásának hatására, szintén változnak-e! Az már biztos, hogy ha valaki elhatározza, hogy jobban oda akar figyelni a szájhigiéniájára, már biztosan nyert. Én pedig mindenkinek, aki ebben gondolkodik, nagyszerű, felkészült, profi fogorvosi csapatot tudok ajánlani.

Mese és valóság